A szájüreg testünk azon része, ahol a táplálékot szervezetünk "előkészíti" a lenyelésre. Az élelmet a fogak darabokra bontják, ehhez a folyamathoz különböző típusú fogaink más-más módon járulnak hozzá. Fogainkat 4 különböző típusra lehet bontani:

metszőfogak,
szemfogak,
kisőrlő fogak,
és nagyőrlő-, vagy rágófogak.

    A metszőfogak a szájüreg elülső oldalán találhatóak, és véső alakú koronájuk úgy fejlődött ki, hogy az élelembe harapva szétvágja azt. A szemfogak tépik szét az élelmet ezért hegyes koronával rendelkeznek. (Ezek a fogak különösen az állatoknál feltűnőek, például a kutyáknál nagyon szembetűnőek) A kisőrlőfogak keskenyebb, két csücsökkel rendelkező rágófogak, míg a nagyőrlőfogak hasonló formájúak, de nagyobbak, hátrább helyezkednek el, és koronájukon négy kis csücsök található.

     A nagyőrlőfogak felszíne meglehetősen kiterjedt, barázdákkal és csücskökkel teli. Ezt hívjuk rágófelszínnek, ahol rágás közben az alsó és felső állkapocs nagyőrlőfogai találkoznak. Ideális esetben a két állkapocs őrlőfogainak össze kellene illeszkedniük a csukott szájban (a valóságban ez nem mindig van így). Az élelem megrágása közben a fogsorunk nem csak fel-le, hanem oldalirányba is mozog, miközben az őrlőfogak egymáson elcsúszva őrlő mozgást végeznek.

A fogazat

     Fogaink az alsó és felső állkapocs csontállományába illeszkednek bele. Minden embernek életében két alkalommal nő fogsora. Először a tejfogazat (csecsemő és gyermekkorban), majd az un. maradó fogazat, amelyeknek egész felnőttkorunkban szolgálnia kellene.

A tejfogsor

    Tejfogsorunk már a születés előtt elkezd kialakulni. Általában 20 tejfogunk fejlődik, az első metszőfogak már 7 hónapos korban, a szemfogak 16-18, az első őrlőfogak 12-14, a későbbiek 20-30 hónaposan fejlődnek ki. Általában némi fájdalommal jár, amikor a kicsiknek jön a foga, ezért ennek enyhítésére speciális gyógyszereket is kifejlesztettek.

A maradó fogazat

    Tejfogaink 6-12 éves kor között ött kihullanak, és alattuk elkezdenek nőni a maradandó fogak. Általában 32 maradandó fog alakul ki. A legkorábban a metszőfogak nőnek, 6-9 éves korban, a szemfogak 9-12, az őrlőfogak pedig 10-13 éves kor között. A legkésőbb a leghátsó bölcsességfogak fejlődnek ki, legkorábban a tizenéves korunk végén, de történhet akár a húszas éveink végén is. Néhányunknak pedig egyáltalán nem nőnek ki a bölcsességfogai.  

A fogak felépítése

     Minden fogunk koronából (az íny fölé emelkedő rész, ami szemmel is látható) és gyökérből áll, amely az állkapocsban rögzíti a fogat. A fogak nagy része egy dentin nevű anyagot is tartalmaz, amelyet sima, vékony nagyon kemény külső védőréteggel van bevonva. Ezt nevezzük zománcnak. A foggyökérben a dentint a cement is védi. A fogak közepében fogbél található, ami a csontokban lévő csontvelő megfelelője.

     A fogzománc a legkeményebb és legsűrűbb anyag az emberi testben. Kalcium hidroxiapatit kristályokból áll, amelyek milliónyi mikroszkópikus méretű függőleges prizma formájában borítják be a fogfelszínt. A zománc keménységéből adódóan megvédi a fogat az elkopástól, és a koronát is védi a rágás közben fellépő nagy nyomástól. A zománcunk nagyon  érzéketlen, ellenálló felület, véd többek között az extrém ingerektől is, mint például a hirtelen hideg, vagy forró italok, ételek okozta kellemetlen hatások.